szín. kavarás.

Az alábbi bejegyzés megírásában a következő szám volt a segítségemre. Igény szerint hallgatható olvasás közben a szinesztézia elérése érdekében.


Újabb megfogalmazása ugyanannak a rejtélynek amit még magam se látok át teljesen.
Előbb egy kis elmélet. Az addi(k)tív alapszínek azok, amelyekkel az összes többi szín kikeverhető, és amelyeket nem lehet egymásból kikeverni. -"lsd" soulmátkák x)- Ezek a színek a következők: kék, zöld és piros.
Én nagyon szeretem a kéket ezért most "kékként" tekintek magamra. Marla legyen a vicc kedvéért a piros. Természetesen tökéletes piros (: Ahogy én tökéletes kék. A kérdés az, vajon mire vágyhat egy piros, vagy egy kék...jó kérdés. Hát lehetne belőlük például tökéletes lila. De tökéletes lilát csak tökéletes kékből és tökéletes pirosból lehet létrehozni, különben fals színt kapunk, az is lehet persze egy érdekes kísérlet, vagy csupán izgalmas, esetleg egyszerűen jó. (Nah, tessék el van ismerve, hogy az is lehet jó -_-)
És akkor most megint egy kis elmélet. Ha például fehér fényt zöld üvegen bocsátunk át, akkor zöldnek látjuk az üvegen átjutott fényt is, mert a zöld üveg csak a zöld fényt engedi át, és az összes többi hullámhosszat elnyeli. Ha fehér lapra festett vörös betűket vörös üvegen át nézünk, akkor a betűket nem látjuk, mert az üveg csak a vörös fényt engedi át abból a fehér fényből is, amit a papírlap visszaver (az egész lap egységesen vörös). Ugyanígy, nem látjuk a tárgyat akkor, ha színének megfelelő színű üvegen át nézzük. És el is érkeztünk a dilemmánkhoz. A színveszteség. Tehát lehet "zöld szemüvegen át szép ez a világ" de csak annak aki cserébe hajlandó lemondani az összes többi színről. És mivel egyszer élünk én ennek nem vagyok akkora híve =) Így részemről mara-d a tökéletes lilára való törekvés, mert csak ha lilává változom akkor tudom levenni a zöld szemüveget. És akkor kiderül, hogy nem is vagyok egy zöld szemű szörny csupán a szemüveg miatt tűntem annak. Addig meg inkább csukott szemmel és fehér sétapálcával járok kelek a világban, valamiféle hamiskás mosollyal az arcomon. Fonál végképp elveszve, így itt és most The End.